A Balaton festőjéről, Egry Józsefről kapta nevét a Badacsony déli peremére 1908-ban emelt  bástyaszerű építmény, az Egry József-kilátóhely.

Egry József az első világháború végén került Badacsonyba, ahol – mint beteg katonát  ̵̶̵   az akkor katonai kisegítő kórházként működő Neptun Szállóban kezelték. Itt szeretett bele ápolójába, Vízkeletyné Pauler Juliskába, akit 1918-ban elvett feleségül. Ettől kezdve – Keszthelyhez, s Budapesthez is kötődő kétlaki életforma részeként ugyan, de  ̵̶̵  élete legfontosabb helyszíne és legfőbb festészeti témája Badacsony és a Balaton lett.

1918 és 1938 között Egry badacsonyi otthona a hegyen volt, felesége családjának szőlőbirtokán. A nagy kierjedésű (több mint három katasztrális holdnyi), vízpartig nyúló szőlőterület a budapesti Pauler-család birtokában volt. A birtok felső részén elhelyezkedő felső ház eredetileg néhány helyiséges pincés présház volt, amelyet Egryék egy kiugró verandával toldottak meg – ez volt a festő első badacsonyi műterme, gyönyörű kilátással a tóra és a szemközti fonyódi hegyre. Ennek a háznak az eladására 1938-ban került sor, részben pénzügyi okokból, részben viszont a közeli bazaltbánya robbantásai okozta zajok és porszennyezés miatt is. A házat, mint a festő első badacsonyi otthonát, az Egry-tisztelők később emléktáblával jelölték meg.

A bazaltból épültkilátóhely tetejéről lenyűhöző kilátás nyílik a Balatonra, szemben a fonyódi hegyekre, közelebb pedig a Badacsony szoknyáján szétterült szőlőkre.