Az Off-Mustrán épített installációk, téri beavatkozások, téralakító tárgyak mindegyike egy-egy különleges helyi történethez kapcsolódik.

Mivel a karantén alatt az egyetemek átálltak az online oktatásra, a közösség, a kézzel készítés élménye még inkább felértékelődött az építész képzésben résztvevő hallgatók számára. Az augusztus elején megrendezett Off-Mustra tábor formabontó szakmai fórumot nyújtott a hallgatóknak, lehetőséget a találkozásra, a közös alkotásra, a szakmai fejlődésre.

Az alkotófesztivál alatt a Művészetek Völgye településeire, Vigántpetendre, Kapolcsra és Taliándörögdre készültek közösségi installációk a résztvevő 8 építészeti egyetem jóvoltából. A diákoknak egyedülálló élményt ad, hogy az ötleteik, terveik megvalósulhatnak, hogy egy közös alkotói helyzetben vehetnek részt az egyetemi oktatókkal. A helyszíni építés is hasznos tapasztalatot ad – nem csak a gyönyörű, inspiráló természeti környezet jóvoltából –, a polgármesterek segítségével olyan helyeket fedeztek fel a csapatok, amelyek az ott élők számára is rejtettek, vagy egy friss nézőpont segíthet az újragondolásukban – írja az Építészfórum.

Nessius

fotó © Építészfórum

Az Óbudai Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Karának Nessius padjai a Vigántpetend feletti dombon található Római Őrtorony kilátó köré települtek. A csapatot elkápráztatta a tornyot körülvevő természeti környezet és a kilátás a Dörögdi-medencére. A megállásra, merengésre biztató pad-kompozíciónak nem akartak egy pontot kitűzni a lankás dombon: két szalagdarab bukkan ki a rézsűkből, amelyek bármikor tovább kígyózhatnak a környező dombokon.

Centipad

fotó © Építészfórum

A Budapesti Műszaki Egyetem és a győri Széchenyi Egyetem közös csapatot indított. Installációjuk, a Centipad Vigántpetend főutcáján két ház közötti csurgó-résre reflektál, amely jellemző településképi elem. Koncepciójuk ezt a különleges, meseszerű teret alakítja át és terjeszti ki egy többfunkciós ülőbútor formájában. A „foghíj” előtti teresedésre készített bútordarab a rés méreteit lekövetve kikúszik belőle és körbeöleli a zöldfelületet.

Lépcső

fotó © Építészfórum

fotó © Építészfórum

A Pécsi Tudományegyetem alkotása, a beszédes nevű Lépcső, a régi kapolcsi faluhatáron fekvő elszigetelt, fákkal benőtt teret teszi megközelíthetővé. A kis liget az évszázadok során volt már temetkezési hely és szánkódomb is. A község lakosainak szándéka, hogy újra a közösség számára használható hely legyen belőle. Ezt a gondolatot szeretné segíteni a lépcső, amely a ráhajló növényzettel kapuszerű bejáratot alkot.

Padok a kapolcsi ravatalozóban

fotó © Építészfórum

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem csapata a kapolcsi temető ravatalozójába készített különleges ülőpadokat. A padok elkészítéséhez előző táborokból maradt faanyagot tömbösítettek, majd egy japán felületkezelési technikát, a shou sugi ban-t alkalmazva tartósítottak. A kb. 300 kilós fatömbök felületét nyílt lánggal perzselték meg, így megmaradt a nyersanyag esztétikája, de a fa ellenáll az időjárásnak és a kártevők támadásának is. A padok alatti talpfák pedig a temető kerítés elemeinek felhasználásából származnak.

Csocsocsocsó

fotó © Építészfórum

fotó © Építészfórum

Taliándörögd egyik központi közösségi tere a focipálya és környéke, ahol nemrégiben épült szülői összefogással játszótér is. A Budapesti Metropolitan Egyetem csapatának többfunkciós Csocsocsocsó asztala gondoskodik róla, hogy a gyerekek mellett a szülők se maradjanak játékok nélkül. A 4 méter hosszú (!) asztal akár egy középső “zsilippel” meg is felezhető, így a másik oldalon zavartalanul folyhat a malom és sakkjáték vagy az étkezés a felfestett táblákon.

Átlátó-kilátó

fotó © Építészfórum

A Szent István Egyetem Tájépítészeti Karának háromszöges szerkesztésű Átlátó-kilátója egyedülálló panorámát nyújt a Dél-Bakony vidékére. A csapat a moiré hatás térbeli megjelenítését tűzte ki; az installációval szemben állva sík felület tárul elénk, de közelebb érve a tér kinyílik és belátunk a háromszög alapú hasáb terébe. Az installáció jó eséllyel fog emblematikus pihenőpontként szolgálni az elhaladó biciklisek számára.

Gótikus ívű installáció a Szent András templomromhoz

fotó © Építészfórum

Mindezeken felül létrejött a  Debreceni Egyetem Szt. András templomromhoz készült gótikus ívű installációja, mely alázattal közelít a Klastrom megmaradt szerkezetéhez. A szentéllyel szemben, a régi templomhajó elején elhelyezett, bejáratszerű kétszemélyes tér az alkotók szándéka szerint kijelöli az egykori szakrális tengelyt, mintegy újrafogalmazza az 1600-as években megsemmisült templomteret.

Kapcsolódó

A Balaton-felvidék csábító tanúhegyei

A valaha félelmetes tűzhányók napjainkra a béke szigetei: a Balaton fölé emelkedve, mint a bölcs öregek, nyugalommal regélnek az eltelt évmilliókról.