Szent Balázs templomrom, fotó © Virág Andrea

A Balaton és környéke mindig bőven rejteget szépségeket és meglepetéseket. A Zánkáról Nagyvázsonyba vezető úton haladva, a Szentantalfa község fölé magasodó szőlőhegyen csak annak tűnik fel egy sötét színű épületrom, aki keresi.

Meredek úton fölkapaszkodva, másfél kilométerre a falutól, szép nádfedeles présházak szomszédjában – védett műemléki környezetben – találjuk meg az Árpád-kori Szentbalázs tepülés létezésének egyetlen látható tanúját: temploma maradványait.

Szent Balázs templomrom, fotó © Virág Andrea

A templomrom is a XIV. századot idézi. A 308 méteres Szent Balázs-hegy és a Dörgicse irányába elnyúló erdős fennsík nyugati oldalában települt falu a török időkben pusztult el.

Szent Balázs templomrom, fotó © Virág Andrea

Legfeltűnőbb része a nyugati homlokzatából kiemelkedő négyszögletes tornya.

Messziről látható – és amelynek ablakából fenséges kilátás tárul a csillogó Balatonra, a Káli-medence apró falvaira, a vidék erdős-szőlős hegyeire – a Hegyes-tű csonka ormától a Bakony déli nyúlványain át egészen a Badacsonyig.

Szent Balázs templomrom, fotó © Virág Andrea

1926. január 6-án vásárolta meg a romot – 300 négyszögöles telken – egy bizonyos Jörg Adolf Lanz von Liebenfels báró, osztrák állampolgár, 12 és fél millió magyar koronáért.

A szentbalázsi romot csekély átalakítással lakhatóvá tette, és egészen 1945 tavaszáig tanyázott benne mint Lancz György balatoncsicsói földbirtokos. A szovjet hadsereg elől távozott erődítményéből, nyom nélkül kilépve a történelemből.

Restaurálással eltüntették az újkori átalakítások minden nyomát, cserébe feltárták egy a szentély alatti középkori kriptát, amelybe lépcsősor vezet le. A konzervált falak a hét évszázaddal ezelőtt épült Szent Balázs-templom emlékét örökítik tovább az utókorra.

Szent Balázs templomrom, fotó © Virág Andrea

Szent Balázs templomrom, fotó © Virág Andrea

Szent Balázs templomrom, fotó © Virág Andrea

Szent Balázs templomrom, fotó © Virág Andrea