Miként hatnak a tó vízébe kerülő hormon- és gyógyszermaradványok az abban élő szervezetekre?

Az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetén belül működő NAP_B Adaptációs Neuroetológiai Kutatócsoportban újra és újra előkerülő, a biodiverzitásra is hatással lévő, fontos kérdésekkel foglalkoznak az utóbbi években. Az intézet Kísérletes Állattani Osztályának munkatársai erről is beszámoltak.

Azt vizsgáljuk, hogy a vízből vett 1 literes mintában bizonyos gyógyszermaradványok milyen koncentrációban vannak jelen, majd ezekkel a koncentrációkkal gerinces és gerinctelen állatokon kísérletezünk

– mondja el Maász Gábor tudományos munkatárs. Ez a terület viszonylag új, a kutatómunka 2014 óta zajlik az intézetben.

fotó © Nagy Lajos

– A vizsgált állatok olyan molekulák termelésével reagálnak ezekre az anyagokra, amelyek bioindikátorként alkalmazhatók egy-egy vegyi anyag jelenlétének a jelzésére. Jelenleg épp ilyen, új jelzőmolekulákat keresünk – számolt be a gyógyszerész kutató.

Lovas Sándor, tudományos segédmunkatárs a vízben előforduló, idegsejtekre ható anyagokat vizsgálja elsősorban nagy mocsári és éti csiga idegrendszerén kísérletezve.

fotó © Nagy Lajos

–  Ezeknek az állatoknak a gerincesekéhez viszonyítva sokkal kevésbé kényes az idegrendszere, valamint nagyobb idegsejtjeik vannak. Míg az emberi agy esetén tíz, addig a csigáknál száz mikrométeres sejtekről beszélhetünk – mondta el az idegélettanász. – A csigák mellett azonban egyéb vízi szervezeteken is kísérletezünk. A hormonmaradványok hatása időben elhúzódó, nem azonnali, egyes pszichoaktív szerek hatása hamarabb kimutatható.

Zrínyi Zita, tudományos segédmunkatárs elsősorban azt vizsgálja, hogy ezen hormon- és gyógyszer-maradványok a tóban található élőlények reprodukciós, szaporodási folyamatait befolyásolják-e.

fotó © Nagy Lajos

–  Kutatjuk, hogy milyen hatással van a szaporodásra, a párzási viselkedésre és az élettani folyamatokra, ha progesztogénekkel, ösztrogénekkel, tehát fogamzásgátló-maradványokkal érintkeznek a vízi állatok. Eddigi eredményeink szerint a csigák ezekre a hormonokra kimondottan érzékenyek, de kimutattunk változásokat például a halak közül a Balatonban tömegesen előforduló bodorkán is. A későbbiekben azt is vizsgálni fogjuk, hogy ha ilyen szerekkel kezeljük a tesztállatokat, az milyen hatással lesz az utódaikra.

–  A Zala és Balaton vízgyűjtő területén ng/L nagyságrendű szennyezések mutathatóak ki, ez az érték az európai átlagot tükrözi. A szennyezést az állattartó telepekről, lakossági szennyvízcsatornákból érkező hormonok okozzák. Jelenleg a Balatonban a kimutathatósági határ alatt vannak a mért értékek, de szükséges előre gondolkodnunk.

Leitner Vera – veol.hu